HÍR OLVASÁS


Terepmadarászat Körtvélyesen (2018. 09. 20. )



Szervusztok!


A gumi csónaknak és a hordozására készített bicikli utánfutó kipróbálásának előkészítéséhez kimentem Körtvélyesre.
Kifelé tekerve a sok, rossz irányú tájkép változásokon rágódtam. Nagyon nem tetszik az elkerülő út, amely nem hogy forgalom csökkenést, hanem forgalom növekedést hozott.

A Bodzási úton semmi érdekes élőlényt nem láttam. A gáthoz érve, több személygépkocsit pillantottam meg. Ki gondolta volna régebben, hogy ez a rész is elromlik a sok ember miatt?! Hol van olyan tájrész, ahol én és a TERMÉSZET csak ketten vagyunk és nincsen zavaró emberi tevékenység a közelben?

A gáton tekerve, néhány szürke gémet és egy fácánt pillantottam meg.




A gát, körtvélyesi lejárójához érve, alaposan megnéztem a lejtést és az útviszonyokat. Talán sikerül itt lejutnom majd a cuccal, ha jövök. A holtághoz betekerve varázslat fogadott:
A táj csendje és hangulata teljesen magával ragadott. A régi Mártélyra emlékeztetett, amikor még a holtágnál csak horgászok voltak és nem tömegturizmus, meg sütőhelyek, meg mindenféle szarság.
Itt is volt, a körtvélyesi holtágon, két horgász, de elég távol, hogy a hangulatot ne zavarják.
A víz nagyon élt. Jégmadár, tőkés rucák, gémek és természetesen sok halmozgás vonta magára a figyelmemet.





Sajnos a csónakok olyan sűrűn feküdtek a parton, hogy ott vízre tenni a gumi csónakomat nem fogom tudni. Kénytelen leszek a távolabbi és meredekebb lejárónál lemenni, ha az éles próba megtörténik.
Na, majd meglátjuk!

Üdv: Endre